Napjainkban a jelenségek felismerésétől az alkalmazásokra vezető ötletek megszületéséig csupán néhány év telik el, nem pedig évtizedek, mint a tudomány fejlődésének korábbi korszakaiban.  A felfedező kutatás szintjén megjelenő elképzelésekkel sokszor már a mélyebb megértés előtt időben átfed az alkalmazásokban történő megvalósítás. Különösen igaz ez a korszerű nanotechnológiai megoldásokat alkalmazó kutatásokra, melyek célja olyan anyagi tulajdonságok megismerése és hasznosítása, amelyek eltérnek mind a makroszkopikus, mind pedig a molekuláris méretekben ismert viselkedéstől.

A 2012-2017 pályázati ciklusban elért eredményekre alapozva a Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport kitüntetett szerepet szán a különleges elektromos és mágneses tulajdonságokkal rendelkező nanoszerkezeteknek. Ezek közé tartoznak az atomi méretskálán létrehozott, technológiai áttörést ígérő új analóg memóriaelemek – a memrisztorok –, a tervezett tulajdonságú molekuláris elektronikai áramkörök, valamint a komplex mágneses struktúrák. Új kutatási irányt jelent az önszerveződő rendszerek bevonása a nanostruktúrált anyagok előállításába, majd különböző nanoelektronikai áramkörökben történő alkalmazásuk lehetőségeinek vizsgálata. 

A fenti kiemelt kutatási témákban a kutatócsoport olyan laboratóriumi hátteret épített ki, amely nem áll rendelkezésre az MTA kutatóintézet-hálózatban, mint pl. gyors elektronikájú pásztázó alagútmikroszkóp, THz spektrométer, ultra alacsony hőmérsékletek elérésére alkalmas ³He-⁴He hűtőrendszer, vagy akár a nagy mágneses tereket előállító szupravezető (vektor)szolenoidok. Az egymást kiegészítő kísérleti lehetőségek és elméleti apparátus révén több területen hasznos együttműködés jött létre a BME és az MTA kutatóintézetek között (pl. grafén-kutatások vagy a mágnesség elmélete). Ugyanakkor a világszerte intenzíven kutatott terület az MTA kutatóintézet-hálózat profiljából hiányzó memrisztor és molekuláris elektronikai téma.